Új orális antikoagulánsként a rivaroxabant széles körben alkalmazzák a vénás thromboemboliás betegségek megelőzésében és kezelésében, valamint a stroke megelőzésében nem billentyűs pitvarfibrillációban.A rivaroxaban ésszerűbb használatához ismernie kell legalább ezt a 3 pontot.
I. Különbség a rivaroxaban és más orális antikoagulánsok között Jelenleg az általánosan használt orális antikoagulánsok közé tartozik a warfarin, a dabigatrán, a rivaroxaban és így tovább.Közülük a dabigatránt és a rivaroxabánt új orális antikoagulánsoknak (NOAC) nevezik.A warfarin főként a II. (protrombin), VII., IX. és X. véralvadási faktorok szintézisének gátlásával fejti ki véralvadásgátló hatását. A warfarin nincs hatással a szintetizált véralvadási faktorokra, ezért hatása lassú.A dabigatrán, főként a trombin (protrombin IIa) aktivitásának közvetlen gátlásán keresztül, véralvadásgátló hatást fejt ki.A rivaroxaban főként a Xa véralvadási faktor aktivitásának gátlásán keresztül csökkenti a trombin (IIa véralvadási faktor) termelődését, hogy antikoaguláns hatást fejtsen ki, nem befolyásolja a már termelődő trombin aktivitását, ezért a fiziológiás vérzéscsillapító funkciót csekély mértékben befolyásolja.
2. A rivaroxaban vaszkuláris endothel sérülésének klinikai jelei, lassú véráramlás, a vér hiperkoagulabilitása és egyéb tényezők trombózist válthatnak ki.Egyes ortopéd betegeknél a csípő- vagy térdprotézis műtét nagyon sikeres, de néhány nappal a műtét után hirtelen meghalnak, amikor felkelnek az ágyból.Ennek valószínűleg az az oka, hogy a betegnél a műtét után mélyvénás trombózis alakult ki, és az elmozdult trombus okozta tüdőembólia következtében meghalt.A rivaroxabánt a vénás trombózis (VTE) megelőzésére csípő- vagy térdprotézis műtéten áteső felnőtt betegeknél engedélyezték;valamint a mélyvénás trombózis (DVT) kezelésére felnőtteknél a DVT kiújulásának és a tüdőembólia (PE) kockázatának csökkentése érdekében akut MVT után.A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, amely a 75 év felettiek körében akár 10%-ot is érint.A pitvarfibrillációban szenvedő betegek hajlamosak arra, hogy a vér megrekedjen a pitvarban, és vérrögök képződjenek, ami elmozdulhat és szélütéshez vezethet.A rivaroxabánt nem billentyűs pitvarfibrillációban szenvedő felnőtt betegek számára engedélyezték és javasolták a stroke és a szisztémás embólia kockázatának csökkentése érdekében.A rivaroxaban hatékonysága nem rosszabb, mint a warfariné, az intracranialis vérzés előfordulása alacsonyabb, mint a warfariné, és nem szükséges az antikoaguláció intenzitásának rutin ellenőrzése stb.
3. A rivaroxaban véralvadásgátló hatása előre megjósolható, széles terápiás ablakkal, többszöri adagolás után nincs felhalmozódása, valamint kevés a gyógyszerrel és élelmiszerrel való interakció, ezért a véralvadás rutin monitorozása nem szükséges.Speciális esetekben, mint például túladagolás gyanúja, súlyos vérzéses események, sürgősségi műtét, tromboembóliás események előfordulása vagy gyaníthatóan rossz megfelelőség, a protrombin idő (PT) vagy az anti-Xa-faktor aktivitás meghatározása szükséges.Tippek: A rivaroxabánt főként a CYP3A4 metabolizálja, amely a P-glikoprotein (P-gp) transzporter fehérje szubsztrátja.Ezért a rivaroxaban nem alkalmazható együtt itrakonazollal, vorikonazollal és pozakonazollal.